„Ferenc” a Pachamama bálvánnyal 2019. október 4-én
Az első környezetvédelmi mise a „Leó” által jóváhagyott új miseszöveggel a Castel Gandolfó-i pápai rezidencia kertjében
2025.07.17.
A Vatikán új miseszöveget adott ki a környzetvédelemért Missa pro custodia creationis (Szentmise a teremtett világ megőrzéséért) címmel. A „Leó” (Prevost) által jóváhagyott új miseszöveg bekerült a Római misekönyvbe a Különféle nyilvános alkalmakra tartott szertartások közé. A szöveget „Ferenc” Laudato si’ kezdetű enciklikája ihlette.
„Leó” megpróbálja a környezetvédelmi mozgalmat a liturgiába is átvinni. A környezet is fontos, de az Egyház számára nem központi kérdés.
„Leó” 2025. július 9-én celebrált először ilyen új misét a Castel Gandolfo pápai rezidencia kertjében lévő Borgo Laudato si' központban. Homíliájában újfajta megtérést, mondhatni új vallást hirdetett meg, amikor azt mondta, hogy „imádkoznunk kell annak a temérdek embernek a megtéréséért, Egyházon belül és kívül, akik még mindig nem ismerik fel közös otthonunk gondozásának sürgősségét”.
Átírta az apostolokra bízott küldetést, amely így szól: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik...” Ehelyett ezt mondta: „A küldetésünk, hogy a teremtett világot őrizzük, és hogy békét és kiengesztelődést vigyünk neki, az magának Krisztusnak a küldetése: az a küldetés, amelyet az Úr bízott ránk.”
Globális felmelegedést, ökológiai válságot említett. Arról beszélt, hogy a föld kiált, és hogy a földdel is kapcsolatot kell kialakítani, mintha élne: „Csak a szemlélődő tekintet változtathatja meg a teremtett dolgokhoz való viszonyunkat, és vezethet ki bennünket az ökológiai válságból, melynek oka az Istennel, a felebarátunkkal és a földdel való kapcsolatunk megszakadása a bűn miatt.”
A Pachamama-pogányság folytatásáról van szó. Alexander Tschugguel, aki 2019-ben a Teverébe dobta a Pachamama-szobrokat, ezt mondta: „A katolikus ember tiszteli és szereti a természetet, az egész teremtést, ami a Teremtőről tanúskodik. A katolikus felfogást azonban mellőzték egy szinkretisztikus-panteisztikus megközelítés, egyfajta földanya-tisztelet kedvéért. Azért dobtam a Teverébe a két szobrot, mert az első parancsolat szerint: »Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!«”
Prevost itt teremtésről beszélt, de 2025.06.16-án a Vatikáni Obszervatórium asztrofizikai nyári iskolája résztvevőihez intézett beszédében azt állította, hogy a bolygórendszerek és az élőlények maguktól alakulnak ki, nem Isten teremti azokat: „Ennek a valóban figyelemre méltó műszernek köszönhetően most először vagyunk képesek mélyen belelátni olyan exobolygók légkörébe, ahol élet alakulhat ki, és tanulmányozhatjuk azokat a csillagködöket, ahol bolygórendszerek alakulnak ki.” A Katolikus Egyház Katekizmusában ez áll: „290. »Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet« (Ter 1,1). A Szentírás ezen első szavai három dolgot állítanak: az örök Isten szólított létbe mindent, ami rajta kívül létezik; egyedül ő Teremtő (a »teremteni« [héberül bara] ige alanya mindig az Isten); ami csak létezik (ezt fejezi ki az »ég és a föld« formula) tőle függ, aki a létét adja.”
Ádám teremtése, freskó a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetén. Michelangelo, Public domain, via Wikimedia Commons
