„Ferenc” jóváhagyta Jézus Krisztus és angyalok fontos szavainak megváltoztatását több nyelven, „Leó” ráerősített a bor átváltoztatása szövegének helytelen fordítására

XVI. Benedek pápa a Miatyánkot énekli egy szentmisén a Szent Péter-bazilikában 2007-ben

2025.06.05.

„Ferenc” jóváhagyta a Miatyánk megváltoztatását olasz és francia nyelven

Sokak megdöbbenésére „Ferenc pápa” (Bergoglio) engedélyezte a Miatyánk megváltoztatását olasz nyelven, amikor 2019-ben jóváhagyta a Római misekönyv új olasz nyelvű fordítását. Az új fordításban a „ne vígy minket kísértésbe” ( „non ci indurre in tentazione”) helyett a „ne hagyj el a kísértésben”, „ne engedj át minket a kísértésnek” („non abbandonarci alla tentazione”) szerepel. Franciaországban is megváltoztatták az imádságot 2017-ben Bergoglio helyeslésével, és ez a rész most így szól: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk” („ne nous laisse pas entrer en tentation”).

Bergoglio azzal érvelt, hogy nem Isten taszít kísértésbe, mert egy apa nem tesz ilyet, hanem a sátán.

Nyilvánvaló, hogy nem Isten kísért minket, Ő csak megengedi a kísértést, a próbatételt: „Boldog az az ember, aki a kísértésben helytáll, mert miután kiállja a próbát, megkapja az élet koszorúját, amelyet az Úr azoknak ígért, akik őt szeretik. Senki se mondja, aki kísértést szenved: »Isten kísért «, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. Minden embert a saját kívánsága vonzza és csábítja, így esik tőrbe.” (Jak 1,12–14)

Bergoglio és mások, akik helytelen fordításokat javasolnak, tulajdonképpen azt üzenik, hogy ebben a témában vagy okosabbak, mint több évszázad egyházatyái, bibliafordítói, köztük Szent Jeromos, vagy okosabbak, mint a mi Urunk Jézus Krisztus.

„Ferenc” jóváhagyta a Gloria helytelen fordítását tartalmazó új olasz misekönyvet

A misekönyv új olasz fordításában megváltozott a Gloria szövege is: az „a földön békesség a jóakaratú embereknek” ( „pace in terra agli uomini di buona volontà”) helyett „a földön békesség az embereknek, akiket Isten szeret” ( „pace in terra agli uomini, amati dal Signore”) áll. Az eredeti szöveg Lukács evangéliumából jön: „Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: »Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakarat embereinek!«” (Lk 2,13–14). Ez esetben tehát az angyalok szavait változtatták meg.

Az új olasz misekönyvben Jézusnak a bor átváltoztatásakor mondott szavait is megváltoztatták, „Leó” egy homíliában ráerősített erre

A misekönyv új olasz nyelvű kiadásában az átváltoztatásnál „Ez a Vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára” szerepel, az eredeti „Ez a Vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára” helyett.

A II. Vatikáni Zsinat után a latin nyelvű Római misekönyvet lefordították különböző nyelvekre. Sok helyen „mindenkiért” szóra fordították a „pro multis” kifejezést, amely eredetileg azt jelenti, hogy „sokakért”. Olaszországban például „per tutti”-ra, Németországban „für alle”-ra.

XVI. Benedek pápa 2006-ban elrendelte, hogy a „pro multis”-t „sokakért” szóra kell fordítani. Az olasz és a német püspökök tiltakoztak ez ellen. 2017-ben „Ferenc” a Magnum Principium motu proprio-val visszaadta a püspöki konferenciáknak a fordítások feletti hatáskört.

A „mindenkiért” szó nemcsak a misekönyvben szereplő kifejezés helytelen fordítása, hanem meghamisítja azt, amit Jézus mondott Máté és Márk evangéliumában. Az misekönyv olasz nyelvű fordításában például „per tutti”, az olasz Bibliában viszont Máté 26,28-ban és Márk 14,24-ben is „per molti” olvasható. Ugyanígy Németországban a misekönyvben a „mindenkiért” („für alle”), a német Bibliában viszont a „sokakért”(„für viele”, Máté 26,28; Márk 14,24) szó áll.

Ez azt jelenti, hogy a papok, akik követik az olyan misekönyveket, amelyekben „mindenkiért” szerepel, bár a szentmisén az átváltoztatásnál azt mondják, hogy Jézus Krisztus „így szólt...”, de utána ennél a résznél nem Jézus Krisztus szavait idézik, hanem egy hazugságot mondanak. És teszik ezt tízezrével, már évtizedek óta. Valószínű, hogy ez is hozzájárult az Egyházban tapasztalható problémákhoz.

2025. május 31-én a Szent Péter-bazilikában a papszenteléssel egybekötött ünnepélyes szentmisén „Leó” (Prevost) felelevenítette az átváltoztatás szavainak rossz fordítását, mintegy megerősítve azokat. Beszédében ezt mondta: „Minden szentmisében magatokévá teszitek szavait: »Értetek és mindenkiért «.” A mise során az átváltoztatásnál is a „mindenkiért” („per tutti”) kifejezést használta (a videóban az 1:42-nél). Érdekes, hogy az EWTN Katolikus Televízió YouTube-csatornáján közvetített videóban kb. 2,5 perc kiesik, „elkékül” a képernyő, amiben benne van a bor átváltoztatása is.

Mivel Benedek pápa utasította a püspöki konferenciákat, hogy javítsák ki a „pro multis” hibás fordítását, amit Olaszországban nem tettek meg, a „per tutti” használata így engedetlenség. „Leó”-nak lehetősége volt arra, hogy ezt korrigálja, ehelyett a helytelen fordítást egy homíliában megerősítette, az átváltoztatásnál is azt idézte, és modellé tette a papok következő generációja számára.

Az az elképzelés, hogy a „mindenkiért” fordítás a jobb, mert Jézus mindenkiért meghalt, helytelen. A Trienti Katekizmus ezt így magyarázza:

„Azért helyesebben emlékezünk meg e helyen, mint a testté való átváltoztatásnál az Ur kínszenvedéséről e szavakkal 1) »Mely kiontatik a bűnök bocsánatára«. Mert a külön megszentelt vér az Úr kínszenvedésének, halálának és szenvedése nemének szemeink elé állítására nagyobb hatással és jelentőséggel bír. Azon szavak pedig, melyek hozzáadatnak: »érettetek és sokakért«, Máté- és Lukácstól, külön-külön vannak véve, melyeket mégis az Isten lelke által vezérelt anyaszentegyház összekapcsolt; s a kínszenvedés gyümölcsének és hasznának kifejezésére szolgálnak. Mert ha annak hatását tekintjük, be kell vallanunk, hogy az Üdvözítő mindenek üdvéért ontotta vérét; ha pedig a hasznot gondoljuk meg, melyet belőle az emberek huznak, könnyen megértjük, hogy azon, haszon nem mindenkire, hanem csak sokakra háramlik. Midőn tehát azt mondotta: »érettetek«, vagy a jelenvoltakat jelentette, vagy a zsidó népből kiválasztottakat, milyenek voltak, Judást kivéve, a tanítványok, kikkel beszélt. Midőn pedig hozzátette: »sokakért«, a többieket, a zsidók és pogányok közöl kiválasztottakat akarta értetni. Helyesen történt tehát, hogy nem az mondatott: »mindenkiért«, minthogy e helyen csak gyümölcséről volt szó a kínszenvedésnek, mely az üdvösség gyümölcsét csak a kiválasztottaknak hozta. És erre vonatkoznak az Apostol ama szavai: »Krisztus egyszer áldoztatott föl, hogy sokak bűneit elvegye« és a mit az Ur Jánosnál mond: »Én őérettök könyörgök. Nem e világért könyörgök, hanem azokért, kiket nekem adtál, mert ők tieid«."