2021-ben a Hittani Kongregáció megerősítette, hogy nem lehet megáldani azonos neműek kapcsolatát

2021-ben a Hittani Kongregáció közzétett egy nyilatkozatot , mely szerint nem lehet megáldani a homoszexuális párokat.

A nyilatkozat címe: „A Hittani Kongregáció válasza egy az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatának megáldásával kapcsolatban felmerült kételyre”, magyar fordítása itt olvasható.

 A feltett kérdésre, hogy  Van-e hatalma az Egyháznak arra, hogy áldást adjon az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatára? , a válasz az volt, hogy  Nincs

Ferenc beleegyezett a dokumentum közzétételébe, amelyet Luis Francisco Ladaria Ferrer bíboros és Giacomo Morandi érsek-titkár írt alá február 22-én, Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén.

Ladaria bíboros 2017 és 2023 között állt a Hittani Dikasztérium (korábbi nevén Hittani Kongregáció) élén, őt követte 2023 szeptember közepétől az argentin Víctor Manuel Fernández. Fernández korábban szorosan együttműködött Bergoglióval és állítólag ő a szerzője az „Amoris Laetitia”-nak. Azzal híresült el, hogy fiatal papként könyvet írt a csókolozásról. 

A nyilatkozat kijelenti, hogy a szentelmények kategóriájához tartoznak az áldások, amelyekkel az Egyház „az embereket Isten dicséretére hívja, biztatja őket oltalmának kiesdésére, buzdítja őket Isten irgalmának életszentséggel való kiérdemlésére” és „az áldások, melyeket az Egyház a szentségek mintájára rendelt, mindig és elsősorban bizonyos lelki hatásokat jeleznek, melyeket az Egyház esdeklésére nyernek el”. 

A szentelmények természetéhez  hűen, „amikor emberi kapcsolatokra áldást adunk, az abban részesedők helyes szándéka mellett szükség van arra is, hogy az, ami áldást kap, objektíven és pozitívan a kegyelem befogadására és kifejezésére rendelt legyen, Istennek a Teremtésbe beleírt és az Úr Krisztus által teljesen kinyilatkoztatott tervei szerint.” 

Ezen oknál fogva nem megengedett áldást adni olyan párkapcsolatokra, vagy akár stabil élettársi kapcsolatokra, amelyek házasságon (vagyis egy férfinak és egy nőnek a felbonthatatlan, az élet továbbadására önmagában nyitott szövetségén) kívüli szexuális gyakorlattal járnak, mint az azonos nemű személyek párkapcsolatainak esetében .  Pozitív elemek megléte ilyen kapcsolatokban, melyek bár önmagukban értékelendők és megbecsülendők, nem képes helyessé, és így jogszerűen egyházi áldás tárgyává tenni őket, minthogy ezek az elemek egy a Teremtő tervének nem megfelelő élettársi kapcsolat szolgálatában állnak. 

Továbbá, mivel a személyekre adott áldások kapcsolódnak a szentségekhez,   a homoszexuális élettársi kapcsolatok megáldása nem tekinthető megengedettnek, minthogy ez valamiképpen a házasságkötési áldás utánzását jelentené vagy hasonlóságra való utalást jelentene   – mely áldást a házasság szentségében egybekelő férfi és nő kapja –, pedig »nincs semmi alapja annak, hogy azonosságot vagy vagy akár csak távoli hasonlóságot állítsunk a homoszexuális élettársi kapcsolatok és Istennek a házasságra és a családra vonatkozó terve között«.”  

A megfogalmazott kételyre adott válasz nem zárja ki, hogy áldást kapjanak homoszexuális hajlamú egyének – akik kifejezik azon szándékukat, hogy Isten kinyilatkoztatott terveihez hűen élnek, ahogyan azt az egyházi tanítás előadja –, de tilosnak nyilvánítja az áldás minden formáját, mely kapcsolataik elismerésére irányulna.  Ebben az esetben ugyanis az áldás nem azt a szándékot nyilvánítaná ki, hogy egyes személyeket Isten oltalmára és segítségére bíznak a fent említett értelemben, hanem hogy jóváhagy és támogat egy olyan döntést és életmódot, amelyet nem lehet úgy elismerni, mint ami Isten kinyilatkoztatott terveinek objektíven megfelel.” 

Isten maga nem hagyja abba minden egyes gyermekének megáldását, aki e világban zarándokol, „ de nem áldja és nem is áldhatja meg a bűnt: megáldja a bűnös embert, hogy felismerje, hogy része Isten szeretettervének, és hagyja magát megváltoztatni általa . 

A fent említett okokból az Egyháznak nincs és nem is lehet hatalmában, hogy megáldja az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatát a fenti értelemben .

(kiemelés – a szerk.)