2024.09.03.
A francia forradalmat és keresztények lemészárlását dicsőítő, az utolsó vacsorát kigúnyoló 2024-es olimpiai megnyitó után a paralimpia megnyitója is a francia forradalom jegyében zajlott, egy ókori pogány kultuszt felidéző obeliszk körül.
Az esemény egy amputált kezű és lábú volt paraúszóval kezdődött, aki több száz vörös plüssfigurával feldíszített autóval érkezett a megnyitóünnepség színhelyére. A plüssfigura a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékok hivatalos kabalafigurája, a francia forradalom idején elterjedt vörös jakobinus sapkáról mintázott alak. Az autó is vörös volt, kívül-belül.
A véres francia forradalom áldozatainak számát kb. 2 millióra becsülik, ebből kb. 800 ezren a csatatéren estek el. Számtalan papot, apácát mészároltak le. A nyugat-franciaországi Vendée tartományban fellázadtak a katolikus parasztok, és saját hadsereget alakítottak; csatlakoztak hozzájuk nemesek is. A lázadást a katonák leverték. Lemészároltak nőket, gyermekeket is, és felgyújtották a vidéket. A Vendée-ben meggyilkolt keresztények számát több százezerre becsülik.
„1789-től egészen 1799-ig, azaz Mirabeau-tól Robespierren át egészen Barrasig [a forradalom] nem tett mást, mint véres kézzel pusztította az Egyházat, elveit, papjait és intézményeit, hogy ezáltal eljuthasson a maga szektárius istentelenségéig. [...] A nemzetgyűlés 1790 február 13-án mintegy 4000 kolostort s 60,000 férfi és női szerzetest érintve törölt el minden fogadalmat és oszlatta fel az összes szerzetházakat. [...] A nagy leszámolás első fejezete 1792 szeptember 2-án kezdődött s amikor 7-én a nap nyugovóra tért, mintegy 1400 áldozatnak, közte 225 papnak kiontott vére festette pirosra a különböző vesztőhelyek tereit és árkait. [szeptemberi mártírok] [...] Körülbelül 44,000 guillotin működött, s nem volt város, melynek áldozatot ne kellett volna hoznia a forradalom Molochjának. A legembertelenebbül bűnhödött Vendée katolikus lakossága, mivel fel mert kelni Istenért és a hazáért.” (Dr. Meszlényi Antal: Az Egyház a forradalmak korában)
A megnyitóünnepség a Concorde téren zajlott, ahol a rémruralom alatt több mint 1000 embert végeztek ki nyilvánosan, többek között XVI. Lajos francia királyt, Mária Antoinette királynét, Robespierre-t. A teret a forradalom idején Forradalom térnek nevezték el. 1795-ben kapta mai nevét.
Azon a helyen, ahol kivégezték XVI. Lajost, most egy hieroglifákkal díszített, a talpazatával együtt kb. 30 méter magas obeliszk áll. A több mint háromezer éves egyiptomi kőoszlop egykor Ámon temploma előtt állt Luxorban. 1836-ban került mostani helyére. A hieroglifák II. Ramszeszről, Ámonról és Hóruszról szólnak, és megfejtésük franciául itt olvasható. A paralimpia megnyitója az ókori pogány „istenségek” tiszteletére emelt obeliszk köré épített színpadon zajlott.
A műsor egy zongoristával kezdődött. Több méter hosszú fekete köpenyével feltehetően varázslót alakított. Fellépett egy francia énekesnő vörös öltönyben, aki korábban kijelentette, hogy aszerint férfi vagy nő éneklés közben, hogy miként érzi magát, és hogy beleszerethet valakibe, függetlenül annak nemétől. Az egyik előadó egy HIV-pozitív homoszexuális modell, zenész, táncos és transzvesztita volt. Szexről énekelt egy francia énekes, akinek kiadott albumai között van egy „Szexualitás” és egy „Az én Istenem kék” című is.
A műsor végefelé a táncosok jelmezén a minta vérfoltszerű volt, mint a fenti képeken látható.
A program végén a paralimpiai fáklya is megérkezett a térre; onnan átvitték a szomszédos Tuileriák kertjébe. A lángot egy férfi és egy nő kézenfogva felvitte a kertben felállított hőlégballonhoz, sci-fi filmbeli űrhajós jelenetre emlékeztetve.
Hátravan még a negyedik show, a paralimpia záróünnepsége, amelyre 2024. szeptember 8-án, vasárnap este 20 órakor kerül sor, és amely valószínűleg megint több százmillió nézőt igyekszik majd a pogányság hatása alá vonni. Adja Isten, hogy ne sikerüljön; imádkozzunk érte.