2025.08.27.
A keresztény magyar államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén 2025-ben a budapesti tűzijátékot kísérő szöveg Szent Istvánról és az államalapítás utáni időkről szólt, és István király szentté avatásának felidézésével zárult, de így is bekerült sok pogány elem, mint az előző évben.
A média arról írt, hogy a szövegben szerepet kapó, Szent István után trónra kerülő „áruló” Orseolo Péter, akinek tanácsait „idegenek súgták”, és aki „idegenek seregével támadt rájuk, majd egy aranyozott lándzsa képében átadta a német-római császárnak Magyarország királyságát és hűbéresévé tette”, utalás lehet Magyar Péterre, a 2026-os parlamenti választást felvezető fideszes kampány előhangjaként.
Keresztény szemszögből nézve azonban sok más probléma is volt a produkcióval. Mint 2024-ben, most is az öreg pásztor mesélt. A sötét éjszakában „régi, elhunyt idők homályos titkába ” nézett, megelevenült „a ködök országa”; a show végén pedig megtudjuk, hogy az elmesélt történelem pusztán rege.
A narrátor szerint Szent István király „bizalmát népe erejébe és a keresztény Istenbe helyezte”. István királynak fiához írott intelmeiből azonban nyilvánvaló, hogy a király nem népe erejében, hanem Istenben bízott. Azonkívül nincs keresztény Isten, hanem „csak egy Isten van, a mindenható Atya és az ő egyetlen Fia és a Szentlélek: Szentháromság” (KEK 233)
A „seregei elől elfutott az ellenség” túlzás, mert István király nehéz harcokat vívott, amint az a Képes Krónikában is olvasható.
A Gizella „legendás miseruhát hímeztetett, a királyainkat évszázadokon át védelmező koronázási palástot” állítás – helytelenül – isteni erőt tulajdonít egy tárgynak.
Az Orseolo Péterről szóló epizód után felcsendült Richard Wagner A walkür című művéből a A walkürök lovaglása rész. A walkürök (vagy valkűrök) a pogány skandináv mitológiában kisebb női istenségek, Odin szolgálói, akik kiválasztják a csatában elesett harcosok közül azokat, akik méltóak arra, hogy Odin Valhallájába kerüljenek. A walkür jelentése: „a megöltek kiválasztója”. Az elképzelés szerint ezek a harosok Odin oldalán harcolnak majd a Ragnarökben, egyfajta világvégében. A walkürök „eredetileg valószínűleg halál-démonok voltak (a görög kérekhez hasonlóan), akik a csatatéren elesettek holttesteiből táplálkoztak, és lelkeiket az alvilágba vitték”. A walkürök szerepelnek a skandináv mitológiáról szóló 13. századi Edda-ban. Wagner műve után a Huszárgyerek, huszárgyerek verbunk következett, Kossuth Lajost emlegetve, aki a show-ban felidézett idők után 800 évvel élt.
Szent László királlyal kapcsolatban azt mondta a narrátor, hogy „imája az aranyat kővé változtatta, amikor katonái mohóságát kellett megfékeznie ”, „nyílvesszője csodatevő füvet talált ”, ami csodatevő hatást tulajdonít egy tárgynak és az imának, holott Isten műveli a csodákat, némelykor imában megfogalmazott kérés hatására. „Magyarok még századok múlva is hozzá fohászkodtak, amikor meg kellett védeni az országot. ” A magyarok valószínűleg Szent László közbenjárását kérték, de a Mindenhatóhoz fohászkodtak.
„A lovagkirály, László uralkodása alatt történt, hogy István királyt szentté avatták. Amikor sírját felnyitották, hogy koporsóját az oltárra helyezzék, az odasereglett betegek meggyógyultak, és a szent király jobb keze épen és romlatlanul tűnt elő a porból, mintha nem is földi test volna, hanem mennyei pecsét. ” Nem a koporsót helyezték oltárra, hanem a relikviákat, és az ép jobb kezet nem találták meg, ennek történetét Hartvik püspök Szent Istvánról írt életrajzában olvashatjuk, amelyet körülbelül 30 évvel a király szentté avatása után írt.
„Szent István öröksége és szent koronája azóta is békében támasza, bajban ereje népének.” Nem az örökség és nem a korona, hanem Isten a támasza és az ereje Szent István népének.
A tűzijátékot kísérő szövegben „Jézus Krisztus" egyszer sem hangzott el.
Hartvik püspök vélekedése arról, hogy miért a jobb kéz maradt meg épen:
„Nem hiszem, hogy mást akarna a jeles ténnyel kinyilvánítani a megmérhetetlen isteni szándék, mint hogy a szeretet és alamizsnálkodás az erények minden lépcsőfokán átlép. Ezért mondja az Igazság az evangéliumban: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak” (Máté 5,7). És másutt: „Adjatok és akkor ti is kaptok” (Lukács 6,38). Megint más helyen: „Ahogy a víz eloltja a tüzet, úgy az irgalmas szeretet a bűnt" (vö. Sirák 3,33). Méltán mentesült a rothadástól a boldog férfi jobbja, mert a kegyesség virágjától mindig újra kivirulva a szegényeket adományaival kifogyhatatlanul táplálta. Segítséget nyújtott a szűkölködőknek, igájukból kiszabadította a fogságba vetetteket, a zarándokoknak ruhát és szállást juttatott, az özvegyek és árvák nyomorúságát és szükségét sajátjának tekintette, az Úr vacsoráját és parancsát a szegények lába mosására naponta megismételte, alamizsnáját nem rablásból vagy mások kárára, hanem saját erszényének költségéből vetette, lemondott a birtok iránti vágyról, hogy Isten házait gazdaggá tegye, s így mindenben az Istenség akaratát segítve, húsát a bűnökkel és kívánságokkal egyetemben keresztre feszítette. Innen van testének és jobbjának gyönyörűséges és bámulatos csodálata, innen az örök élet édes és boldog jutalma, innen a mennybéliekkel kívánatos együtt lakása, ahol rásugárzik mindig fénylő s fogyhatatlan ragyogása az egy és legfőbb Istenségnek, az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek, mindörökkön örökké. Amen."
