Az Egyház jelenlegi helyzete, az ellenség beszivárgása, a Kathecon eltávolítása, nagyrészt skizmatikus hierarchia, ​az eretnekség és a skizma tisztázása ​– ​Giorgio Maria Faré atya prédikációja III.

2024.10.30.

Giorgio Maria Faré atya 2024. október 13-i, Non Consegnerò il Leone – Il caso della Declaratio di Benedetto XVI: un’analisi canonico-storica („Nem adom fel az oroszlánt – XVI. Benedek Declaratio-jának esete: egy kánonjogi-történelmi elemzés”) című prédikációjában azt mondta, hogy nem hiszi, hogy „Ferenc” pápa, azzal érvelve, hogy XVI. Benedek lemondása érvénytelen volt, és „Ferenc” megválasztása semmis. Az atya szerint 2013-tól kezdve XVI. Benedek haláláig a római szék ​akadályozott volt, XVI. Benedek halálától napjainkig pedig megüresedett – ezekről bővebben az I. részben. Az atya véleménye arról, hogy XVI. Benedek miért írt érvénytelen „lemondó” nyilatkozatot, a nyilatkozat szövegének megváltoztatásáról a fordításokban és „Ferenc” eretnekségeiről, amelyek az isteni beiktatást és a Szentlélek támogatását nélkülöző érvénytelen megválasztását igazolják, a II. részben lehet olvasni. A beszéd utolsó részének összefoglalása itt következik.

A jelenlegi helyzet elemzése

Három lehetséges álláspont

Az utolsó pápa, XVI. Benedek halála után az Egyház jelenlegi helyzetével kapcsolatos lehetséges álláspontok Faré atya szerint a következők:

• A bergogliánus és legitimista álláspont – Megfelelnek ennek a profilnak: „A hívek, akik ​nem tudják, hogy ellenpápaság, és korábban akadályozott, most pedig megüresedett szék helyzete áll fenn, és tudatlanságból cselekszenek, tévesen azt hiszik, hogy Bergoglio a pápa. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy létezik a vétkes tudatlanság egy formája is. Sok olyan embert, köztük papokat is megfigyeltem és megfigyelek, akik nem tájékozódnak megfelelően. Úgy ragaszkodnak az uralkodó gondolkodásmódhoz, hogy nem ismerik a forrásokat. A ​»bergogliánus« állásponton belül vannak olyan hívek is, akik felismerik az Egyház válságát és Bergoglio nyilvánvaló eretnekségeit, ​ellentmondanak neki,  és nem engedelmeskednek neki, de különböző okokból mégis érvényesen megválasztottnak tartják.”
• A „ki nem hirdetett megüresedett szék” helyzete – „Megfelelnek ennek a profilnak azok a hívek, akik XVI. Benedek pápát az utolsó pápának ismerik el, és elismerik, hogy halála után az Egyházi Törvénykönyv szerint megüresedett szék jött létre. Én ezt az álláspontot támogatom és védem. ”
• A tradicionalista szedevakantista álláspont – „Ennek a profilnak felelnek meg azok a hívek, akik felismerik az Egyház válságát és Bergoglio nyilvánvaló eretnekségeit. ​Szembeszállnak vele és nem engedelmeskednek neki, ​nem tekintik őt érvényesen megválasztottnak, de elkövetik azt a súlyos hibát, hogy a XII. Pius után megválasztott pápákat sem tekintik igazi pápáknak.​”

Faré atya álláspontja

• „​Megerősítem, hogy Bergoglio nem pápa, azaz nem kapott isteni beiktatást (munus), hanem csak törvénytelenül gyakorolja a pápai hivatalt (ministerium), és így a péteri trón bitorlójának minősül.”
• „​Megerősítem, hogy Bergoglio különböző eretnekségekbe esett az imént bemutatottak szerint. Ismétlem: nem áll szándékomban azt állítani, hogy Bergoglio ​»nem pápa, mert eretnek​«, vagy hogy ​»le kell váltani, mert eretnek​«. Azt állítom, hogy soha nem volt pápa, amint azt értekezésem első részében bemutattam (XVI. Benedek soha nem mondott le, ezért az ezt követő konklávé semmis volt). Az a tény, hogy eretnekségbe esett, inkább megválasztásának érvénytelenségét bizonyítja: egy kánonjogilag megválasztott pápa ugyanis soha nem lehet eretnek, mert ez aláásná a pápai tévedhetetlenség dogmáját.”
• Az a​tya imádkozik azért, hogy a 2013 előtt kinevezett bíborosok közbelépjenek, hogy megvédjék az Apostoli Szék jogait (az Universi Dominici Gregis alapján), és elismerjék, hogy XVI. Benedek pápa nem mondott le, kimondják a pápa 2022. december 31-i  halálát, és azonnal összehívják a konklávét egy új legitim pápa megválasztására.
• 2024. június 6-án Andrea Cionci és ügyvéd csapata XVI. Benedek pápa lemondása semmisségének elismerése iránti kérelmet nyújtott be a Vatikán Állam Törvényszékéhez. A Törvényszék még mindig nem válaszolt, ennek ellenére az atya reméli, hogy a beadványt hamarosan megvizsgálják, és hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket.

Teológiai kommentár

A Kathecon eltávolítása

A Kathecon kifejezés a görögből származik, és azt jelenti, hogy „az, aki visszatart”. A katolikus teológiában az Antikrisztus és a gonoszság előretörését visszatartó erőt vagy entitást értik alatta. Gyakran azonosították a pápasággal, amelyet az egyetlen olyan entitásnak tartanak, amelynek van hatalma erre. Faré atya szerint XVI. Benedek pápa volt a katekoni lényeg csúcspontja, amelyet minden pápa képviselt az Egyház történetében: Benedek ugyanúgy Kathecon volt a világgal és annak relativista és keresztényellenes gondolkodásával szemben, ahogyan a többi pápa, Declaratio-jával azonban teljesen új módon cselekedett a pápaság és az Egyház megmentéséért. 

„​Mint akadályozott pápa, kiemelkedő módon volt Kathecon az Egyházon belüli felforgató és törtető neomodernista gondolkodással szemben. Ő helyezte biztonságba a pápaságot és így az Egyházat (​»ubi Petrus, ibi Ecclesia « ​– mondta Szent Ambrus), és megakadályozta egy ellenpápa-vonal nehezen felismerhető kialakulását, ​amint azt fentebb kifejtettem. Benedek pápa halálával, a Kathecon eltávolításával egy olyan valóság került ​megfékezhetetlenül a felszínre, amely már régóta árnyékban mesterkedett és befolyásolta ​​– jobban mondva ​»szabotálta​« ​​– az Egyház döntéseit, de eddig soha nem volt lehetősége arra, hogy ilyen szemérmetlenül megmutatkozzon.”

Egy ekkleziológiai probléma

Bergoglio egy hosszú ideje tartó és csendes folyamat csúcspontja az Egyházon belül. Krisztus Egyházába beszivárgott egy idegen entitás: Jézus Krisztus ellensége. Olyan személyekből áll, akik kereszténynek akarnak látszani, de szívük és cselekedeteik ellentétesek Krisztussal és az Ő akaratával. Eltorzítják a Tanítást és megrontják a hitet. Szent Ágoston azt mondaná róluk, hogy a „civitas terrena”-hoz (a földi városhoz) tartoznak, amely szemben áll a „civitas Dei”-vel” (Isten városával), és bár látszólag az Egyházhoz tartoznak, valójában nem tartoznak hozzá. ​Ez az entitás fokozatosan megerősödött, olyannyira, hogy ma már az egyházi hierarchiában, sőt a papság és a laikusok körében is többségben van.

Ez a helyzet egyedülálló az Egyház történetében. A skizmák a múltban ​egy heterodoxnak tartott eszméket vagy gyakorlatokat kifejlesztő csoport és az intézményes Egyház közötti nyílt szembenállásból eredtek. Általában szakadáshoz vezettek, amelynek során az egyház fenntartotta struktúráit és az apostoli hagyomány folytonosságát, míg a skizmatikus csoport különvált.

„A jelenlegi helyzet ezzel szemben csendben alakult ki: Krisztus ellenségei alattomosan beszivárogtak az Egyházba, lassan elfoglalták a hivatalokat és a hatalmi pozíciókat, és a műveletet úgy hajtották végre, hogy a hívek többsége nem vette észre, hogy felforgatás folyik. Valójában egy rejtett skizma következett be, amelyben a skizmatikus csoport magához ragadta a hatalmat, kormányzati hivatalokat foglal el, szervezeteket igazgat, és üldözi a megmaradt hívő katolikusokat. (Azért beszélek skizmáról, mert ez a szervezet a hatalom megszerzésével fokozatosan elszakadt az Egyház iránti engedelmességtől, egészen odáig ​– mint láttuk ​–, hogy ellehetetlenítette az uralkodó pápa kormányzását, és aláásta az apostoli utódlást). A felforgató elem egyre inkább képes volt befolyásolni sok hívő hitét és erkölcsét, akiket most az a veszély fenyeget, hogy képtelenek felismerni a tanbeli sodródást, amelynek tanúi.”

Mi a teendő?

„Mindazok, akik szívükben és lelkiismeretükben felismerik, hogy Bergoglio nem pápa, arra vannak ma hivatva, hogy megerősítsék a Katolikus Apostoli Egyházhoz való tartozásukat, és elhatárolódjanak a skizmatikus frakciótól.”

Isten hűséges népe kisebbségben van. Harcolnunk kell a katolikus hit megéléséért, mivel egy nagyrészt skizmatikus hierarchia irányít bennünket. Azok az emberek állnak ellenünk és üldöznek minket, akiknek támogatniuk és védelmezniük kellene minket. Minden nap harcolnunk kell az igazságért. 

Maradjunk hűségesekJézus Krisztushoz, maradjunk szilárdak a hitben. 

Ki kell jelentenünk ennek a skizmatikus hierarchiának a Katolikus Egyháztól való elfordulását. Biztosak lehetünk abban, hogy az Úr a kellő időben közbelép. „Azok, akik felismerik az igazságot, arra vannak hivatva, hogy erőteljesen hirdessék azt, együttműködve az Egyház javáért, az Egyházi Törvénykönyv 212. kánonjának 2. és 3. paragrafusával összhangban, amelyet a II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium konstitúciójának 37. pontja ihletett, amely minden hívőnek megadja a jogot, hogy kifejezze szükségleteit, sőt a kötelességet is, hogy kifejtse gondolatait ​az Egyház javát érintő kérdésekről.”

Bízzuk magunkat az imádságra, hívjuk segítségül Istent és Szűz Máriát. Könyörögjünk bizalommal a közbenjárásukért, ​legyünk biztosak abban, hogy meghallgatásra találunk. Különösen a fiatalokat és a gyermekeket vegyük rá az imádságra. „​Az ártatlan lelkek imája és szenvedése a legjobb tömjén, amely Istenhez emelkedhet.”

Félelem és csüggedés nélkül viseljük el ezt a nagy megpróbáltatást. El kell fogadnunk, hogy sok szerettünk tévedésben marad: áldozzuk fel ezeket a szenvedéseket a bíborosokért, a​kik arra hivatottak, hogy beavatkozzanak a szék megüresedetté nyilvánításával.

Maradjunk egységesek és fogjunk össze. Most fontosabb, mint valaha, hogy valódi, gyümölcsöző és szent kapcsolatokat alakítsunk ki, amelyek segítenek nekünk és másoknak az igazi szentségi és lelki élet ápolásában. „Tegyük elérhetővé az Egyház szolgálatára azt, akik vagyunk és amink van.”

Mit fog tenni Faré atya?

Faré atya azt mondja, hogy ezután is pontosan azt fogja tenni, amit eddig is tett: továbbra is katolikus pap marad, de nyilvánvaló, hogy nem fog többé szentmisét celebrálni „Ferenc pápával egységben”.

Az atya úgy érzi, hogy eljött az idő, hogy tanúbizonyságot tegyen arról, hogy nem fél szembenézni azzal, ami történni fog. Úgy gondolja, hogy joga, sőt kötelessége elmondani mindazt, amit elmondott. Reméli, hogy beszéde meghívásként szolgálhat az egyházi hatóságok számára, hogy válaszoljanak a felvetett kérdésekre, cáfolva azokat, ha tudják, jogforrásokkal alátámasztott érvekkel, kijavítva őt, ha téved, tanácsot adva neki, ha szükségesnek tartják, Ő az Egyház gyermeke, és az is marad, és szívesen visszavonja minden állítását, ha bebizonyosodik, hogy tévedett.

Aki személyesen szeretne kapcsolatba lépni ​Faré atyával, megteheti azt a közösségi profiljain, a Veritatemincaritate.com weboldalon, vagy a faregiorgio@gmail.com ​e-mail címen.

Az eretnekség és a skizma tisztázása

Az egyházjog szerint az eretnekség és a skizma két különböző bűncselekmény. Az eretnekség a hit egységével, a skizma pedig a szeretet kötelékével áll szemben, és a szoros értelemben vett skizma nem ​feltétlenül jár eretnekséggel. 

Az atya szerint amit ebben a homíliában mondott, nem tartozik a skizma és az eretnekség kategóriájába. Nem tartozik az eretnekség kategóriájába azért, mert az Egyházi Törvénykönyv​ 751. kánonja az eretnekséget a következőképpen határozza meg: „Az eretnekség valamely isteni és katolikus hittel elfogadandó igazságnak a keresztség felvétele után való makacsa tagadása vagy a róla való makacs kételkedés.” Mindazzal, amit ő mondott, nem tagadta meg és nem vonta kétségbe a hit egyetlen dogmáját vagy igazságát sem.

Amit mondott, nem tartozik a skizma kategóriájába sem, ​mert a skizma meghatározása a következő: „​a pápának való alárendeltség vagy a neki alárendelt egyháztagokkal való közösség megtagadása.” (Kánonjogi Kódex, 751. kánon) 

„​A szoros értelemben vett skizma bűncselekményének megállapításához a következő feltételek szükségesek:

1. Az embernek közvetlenül (​»kimondva​​«) vagy közvetve (​»cselekedeteivel​​«) ki kell vonulnia a római pápának való engedelmesség alól, és el kell választania magát a többi hívővel való egyházi közösségtől, még ha nem is csatlakozik egy különálló skizmatikus szektához;
2. A kivonulásnak makacssággal és lázadással kell történnie;
3. A kivonulásnak azokkal a dolgokkal kapcsolatban kell megtörténnie, amelyek az Egyház egységét alkotják; és
4. E formális engedetlenség ellenére a skizmatikusnak el kell ismernie a római pápát, mint az Egyház igazi pásztorát, és hitvallásként kell megvallania, hogy a római pápának engedelmesség jár.”
   

„​De, ​mint többször is elhangzott, ez az egész ​diskurzus abból a tényből indul ki, hogy az ún. Ferenc pápa nem pápa. Ha Bergoglio nem a római pápa, akkor az engedetlenség vele, és a vele közösségben lévő hierarchiával szemben nem skizma.”

Faré atya beszéde végén felolvasott egy filmből származó mesét, amely az ihletet adta beszéde címéhez.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

(kiemelés – a szerk.)