A ​„konklávé​” valószínűleg érvénytelen volt

Szent Péter-bazilika, Vatikán

2025.05.28.

A 2025. májusi pápaválasztáson 133 állítólagos bíboros vett részt. 108-at közülük Bergoglio nevezett ki, aki minden jel szerint nem volt pápa, ezért bíborosokat sem kreálhatott. A 108 közül 70 esetében XVI. Benedek vagy részt vett az őket kinevező konzisztóriumon, vagy megáldotta őket a konzisztórium után, amikor meglátogatták Bergoglioval. Ez akár XVI. Benedek jóváhagyását is jelezheti, de hogy valóban jóváhagyta-e a kinevezésüket, azt nem tudni. A 2023-ban és 2024-ben kinevezett 38 személy nem bíboros, hiszen XVI. Benedek akkor már nem élt. 

Nem valódi bíborosoknak nincs joguk részt venni egy konklávén. A pápaválasztást szabályozó különleges normák, II. János Pál pápa Universi dominici gregis apostoli konstitúciója a választásra jogosultakról ugyanis ezt írja:

„33. A Római Pápa megválasztásának joga egyedül a Római Szent Egyház Bíborosait illeti meg, kivéve azokat, akik a pápa halála napja, vagy az Apostoli Szék megüresedésének napja előtt betöltötték nyolcvanadik életévüket. A választó Bíborosok maximális száma nem haladhatja meg a százhuszat. Minden feltétel nélkül ki van zárva mindenfajta egyéb egyházi méltóság aktív választójoga vagy bármilyen rangú és rendű világi hatalom beavatkozása.”

Ezt a rendelkezést nem írta felül más pápa.

Április 30-án a bíborosok kongregációja kiadott egy nyilatkozatot, amelynek egyik pontja így szól:

„Ami a választó bíborosokat illeti, a Kongregáció megállapította, hogy Őszentsége Ferenc azzal, hogy több bíborost kreált, mint Szent II. János Pál 1996. február 22-i Universi Dominici Gregis Apostoli Konstitúciójának 33. sz. pontjában meghatározott 120, legfőbb hatalmának gyakorlása során eltekintett ettől a törvényi rendelkezéstől, aminek következtében a meghatározott határértéket meghaladó bíborosok ugyanezen Apostoli Konstitúció 36. pontja értelmében kreálásuk és annak közzététele pillanatától kezdve jogot szereztek a római pápa megválasztásra.”

Ez egy nehezen megoldható probléma: a konstitúció előírja, hogy csak 120 bíboros vehet részt egy konklávén, viszont azt is, hogy egy bíboros, „kinek kreálása és a Konzisztóriumban közzététele megtörtént, eo ipso rendelkezik a pápaválasztás jogával”. Kérdés, hogy ha valódi bíboros lett vona mind a 133 személy, akkor ezt az ellentmondást hogyan oldották volna fel. Így inkább arról van szó, hogy nagy valószínűséggel illetéktelenek vettek részt a választáson, ami szintén a normák megszegését jelenti. 

Bár II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa több alkalommal túllépte a határértéket új bíborosok kinevezésével, és egy ideig meghaladta a 120-at a 80 év alatti választó bíborosok száma, a következő pápaválasztás idejére a szám mindkét esetben lecsökkent 120 alá. Így a 2025-ös „konklávé” volt az első alkalom, hogy több mint 120 személy vett rajta részt.

Ferenc, ha pápa lett volna, akkor is írásban kellett volna rögzítse az Universi Dominici Gregis-ben szereplő szabályok megváltoztatását, mint XVI. Benedek a 2013. február 22-i Apostoli Levelében. Az Universi Dominici Gregis szövege angolul, a XVI. Benedek által bevezetett módosításokkal átdolgozva itt olvasható

Giorgio Maria Faré atya 2024 őszén részletes értekezést tartott arról, hogy mivel XVI. Benedek pápa szándékosan érvénytelenül mondott le, ezért, és más okok miatt is, „Ferenc” megválasztása érvénytelen volt. Bergoglio tehát nem volt pápa, ráadásul eretnekségbe esett (az atya értekezése 1. rész, 2. rész és 3. rész). 

Az atya most a 2025-ös konklávé kanonikus érvénytelenségének okairól ír (rövidebb összefoglaló itt). Ha XVI. Benedek nem mondott le érvényesen a pápaságról, akkor csak azok a II. János Pál és XVI. Benedek által kinevezett bíborosok vehetnek részt a konklávén, akik a szék megüresedésének időpontjában nem töltötték még be a 80. életévüket. A szék megüresedésére XVI. Benedek halálakor, 2022. december 31-én kerül sor. Akkor 44 választásra jogosult 80 év alatti bíboros volt, most viszont csak 27. 17 bíborost nem hívtak meg a mostani választásra, és az ő kizárásuk is érvénytelenítené a választást.

II. János Pál pápa a következőt hirdeti ki a konstitúció végén:

Mindezek után érett megfontolással és elődeim példájától indítva, elrendelem és előírom ezeket a szabályokat, megparancsolva, hogy senki, bármi okból ne merészelje támadni a jelen Konstitúciót s a benne foglaltakat. Mindenkinek teljes egészében meg kell tartania, bármiféle ellenkező rendelkezés ellenére, még ha különös említésre méltók is. Teljes egészében meg kell valósítani, és legyen vezére mindazoknak akikre vonatkozik.
Hasonlóképpen érvénytelennek nyilvánítom, miként fentebb elrendeltem, a Római Pápák által kibocsátott, ide vonatkozó Konstitúciókat és törvényeket, ugyanakkor érvénytelennek nyilvánítok mindent, amit bárki, bármilyen tekintéllyel, tudatosan vagy tudattalanul e Konstitúcióval szemben megkísérelne.

Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a pápaválasztók nem tartották be az Universi Dominici Gregis-ben rögzített szabályokat, hanem arról is, hogy kétszer felesküdtek azok betartására.
 
A választást megelőző első általános gyűlésen a bíborosoknak esküt kell tenniük a ​konstitúcióban foglaltak megtartására és a titoktartásra:

Mi, a Római Egyháznak a püspökök, papok és diákonusok rendjéhez tartozó Bíborosai, valamennyien és egyenként megígérjük, kötelességként vállaljuk és megesküszünk rá, hogy pontosan és hűségesen megtartjuk II. János Pál pápa Universi Dominici Gregis kezdetű apostoli konstitúcójában foglalt valamennyi szabályt, és szigorúan megtartjuk a titkot mindarra vonatkozóan, ami bármi módon kapcsolatos a Római Pápa megválasztásával, vagy, ami természete szerint e titoktartást követeli az Apostoli Szék üresedése idején.
Ezután minden Bíboros egyenként mondja:
És én, N. N. Bíboros ígérem, kötelességül vállalom és esküszöm rá.
Majd kezét az Evangéliumra helyezve hozzáteszi:
Isten engem úgy segéljen, és e Szent Evangéliumok, melyeket kezemmel érintek.

A választók a Sixtus-kápolnában is letesznek egy esküt amelyben többek között elkötelezik magukat újból, hogy megtartják az Universi Dominici Gregis-ben foglalt előírásokat. A dokumentum 53. pontjában szereplő eredeti eskü ezen része így szól: 

Mi, választó Bíborosok valamennyien és egyenként, akik jelen vagyunk e pápaválasztáson, ígérjük, kötelezzük magunkat és esküszünk rá, hogy hűségesen és pontosan megtartjuk mindazokat az előírásokat, amelyeket II. János Pál pápa 1996. február 22-én kibocsátott »Universi Dominici Gregis« apostoli konstitúciója tartalmaz...

 A Vatican News Ingresso in Conclave 7 maggio 2025 LIS videójában a 44. perctől meghallgatható az eskü szövege, amelyet Parolin olvas fel. Annyiban tér el az Universi Dominici Gregis-ben megfogalmazott eskütől, hogy hozzáteszi a XVI. Benedek módosításainak figyelembevételét. Azok viszont nem érintik sem a 120-as határétéket, sem azt, hogy csak bíborosok vehetnek részt a választáson. Az esküben a jövendőbeli pápa kötelezettségeiről és a titoktartásról is szó van. 

Az eskü felolvasása után a választók egyenként is megesküsznek: „És én, N. N. Bíboros ígérem, kötelességül vállalom és esküszöm rá. Majd kezét az Evangélium fölé téve hozzáteszi: Isten engem úgy segéljen, és e Szent Evangéliumok, melyeket kezemmel érintek.

A választóknak legalábbis egy része tisztában kellett legyen azzal, hogy nem minden résztvevő volt valódi bíboros, és ez esetben illetéktelenek vettek részt a választáson. Aki pedig azt gondolta, hogy minden résztvevő bíboros volt, akkor mivel indokolta a 120-as határérték túllépését, amit nem írt érvényesen felül más pápa, a  bíborosoknak pedig nincs joguk ebben az ügyben döntéseket hozni? Nem lehet más következtetésre jutni, minthogy a választók legalábbis egy része hamisan esküdött kétszer is egy nagyon fontos ügyben. Egy súlyos bűn elkövetése után, lelkileg besötétedve vonultak be a választásra. Nem valószínű, hogy a Szentlélekre hallgattak volna ilyen állapotukban. 

Az Universi Dominici Gregis több pontban azt is leszögezi, hogy a választók ne engedjenek a befolyásolásnak. A 83. pontban például ez szerepel:

„83. Elődeimével azonos igyekezettel buzdítom a választó Bíborosokat, hogy ne engedjék, hogy a pápaválasztáskor rokonszenv vagy ellenszenv vezesse őket; a kedvezés valakinek vagy a személyes kapcsolat befolyásolja, tekintélyes személyek vagy befolyásos csoportok beavatkozásai késztessék őket; a tömegtájékoztatási eszközök vagy erőszak nyomására, félelemből vagy népszerűség kereséséből cselekedjenek. Hanem egyedül Isten dicsőségét és az Egyház javát tartva szem előtt, miután segítségül hívták Istent, arra adják le a szavazatukat, akit – akár a Bíborosi Kollégiumon kívül is – a többieknél alkalmasabbnak tartanak arra, hogy eredményesen és hasznosan kormányozza az egyetemes Egyházat.”

Nem tudjuk, hogy ezt a pontot melyik választó és mennyire tartotta be, de feltűnő, hogy a Bergoglio által felfelé röpített, először püspökké felszentelt, majd „bíborossá” kreált, és a Püspöki Dikasztérium prefektusává kinevezett Robert Francis Prevostot választották meg, aki a jelek szerint Bergoglio nyomdokaiba lép, és aki nem mellesleg a gazdag USA-ból származik.

Mindezek alapján nem valószínű, hogy a 2025-ös ​„konklávé” érvényes volt, és egy érvényes pápa megválasztásához vezetett.

Pietro Parolin leteszi az esküt a Sixtus-kápolnában

Pietro Parolin leteszi az esküt a Sixtus-kápolnában. Ingresso in Conclave 7 maggio 2025 LIS videó, Vatican News